Csepel után, Orosháza előtt

A közel egy éve harcképtelen Kuti Bettina a kispadon helyet foglalva testközelből igyekszik segíteni társainak, de már nem sokáig, januártól ugyanis végre jöhet a visszatérés.


 

Két hét telik el a legutóbbi bajnokitok óta, ami ugyanakkor a győzelem ellenére sem sikerült túl fényesen. A sereghajtó Csepel ellen finoman fogalmazva sem ment jól a játék, ennyire érezni már az év végét?

– Ez is benne lehetett, viszont én a mérkőzés előttről annyit tudok felidézni, hogy próbáltunk úgy belemenni a találkozóba, hogy nem foglalkozunk ellenfelünk utolsó helyezésével – válaszolt portálunk kérdésére a közel egy éve harcképtelen jobbszélső, Kuti Bettina. – Az ősz eleji meccsünkhöz képest eleve sokat fejlődött a Csepel, emellett pedig tisztán emlékszem, Zsadányi Sándor is elmondta a lányoknak, hogy meg kell tisztelnünk azzal a riválist, hogy a lehető legjobb teljesítményünket nyújtjuk. Végül aztán tényleg egy nem jól sikerült találkozóról beszélhetünk, aminek a felsorolt dolgokon kívül több tényezője is lehetett. Tény, az év végéhez érve már a fáradtság is jobban megjelenik a csapatnál, viszont én egyértelműen annak a számlájára írom a gyengébb produkciót, hogy nem tudtunk kellőképpen felpöröpgni.

– Te személy szerint, hogyan élted meg ezt a találkozót a kispadról?

– Nehezen. Főként azért, mert már meglehetősen unom azt az érzést, hogy kívülről vagyok kénytelen nézni a lányokat. Mondhatni, az elmúlt egy évben elég sok rutint szereztem ebben. Persze, ha már ott vagyok a kispadon, igyekszem magam hasznossá tenni, gondolok itt arra, hogy buzdítom őket, vagy lelki támogatást adok egy-egy játékosnak, ami menet közben sokat érhet. Szerencsére fordulás után nagyjából rendbejöttek a dolgaink, és a végén már láthattunk olyan játékelemeket is, ami általában jellemzi a csapatunkat.

– Előző kérdésem egyfajta felvezetője volt a következőnek, hiszen gyakorlatilag egy éve kívülről vagy kénytelen figyelni a társakat. Nyártól viszont a kispadon, a szakmai stáb tagjaként kapsz helyet a meccsek jegyzőkönyvében, ez így számodra kicsit könnyebbé teszi azt a helyzetet, hogy még mindig nem kézilabdázhatsz?

– Ha már így alakultak a dolgaim, akkor igen, jobban érzem magam a kispadon, mint a nézőtéren. Eleve azáltal, hogy ott vagyok a lányok mellett, mondhatni egyből a pálya szélén, és, hogy testközelből figyelhetek mindent, ez jó érzéssel tölt el. Segít a lelkemnek, habár mostanra már tényleg hozzászokhattam ahhoz, hogy nem léphetek pályára. Ilyenkor egyébként vannak meglátásaim is, főleg a posztomra vonatkozóan, amit meg is szoktunk beszélni a jobbszélsőkkel. Ezen kívül pedig azt is megemlíteném, hogy nyártól elkezdtem az edzősködést a klub utánpótlásában, szóval ilyen szempontból is jól jön a tapasztalatszerzés a kispadon.

– Apropó! Hogy állsz jelenleg a rehabilitációddal? Látszik már a dátum, amikor visszatérhetsz a pályára?

– A teljes protokoll szerint, december közepén térhetnék vissza, viszont amiért úgy jön ki a sorsolásunk, hogy ekkor már nem lesz mérkőzésünk, így januárra tolódik a dolog. Tehát, ha minden jól alakul, akkor az újév első edzésén már én is rendelkezésre állhatok. Természetesen semmit nem szeretnék elkiabálni, de tényleg jól sikerült a rehabilitációm, a mozgáskoordinációm is visszanyerte régi állapotát, a vállam pedig újból megerősödött, és stabilizálódott. A közelmúltban kontrollon is jártam, amely során a műtétet végrehajtó orvosom elmondta, hogy teljesen jó állapotban vagyok, végül pedig úgy engedett el, hogy szépen lassan el lehet kezdeni a kézilabda-specifikus mozgásokat. Nyilván kelleni fog még egy kis idő, mire visszanyerem régi önmagamat, de a lényeg, hogy már tényleg a finisben járok.

– Visszatérve a csapatra, két találkozó maradt hátra az évből, ráadásul két nehéz ütközet. Szombaton jön az Orosháza, amely gárdával szemben bőven lehet törlesztenivalótok…

– Ez tényleg így van. Úgy gondolom, sokat tanultunk az orosházi vereségünkből. Minden csapat életében vannak olyan mérkőzések, amikor semmi nem jön össze, nekünk pedig ez a találkozó volt ilyen. Valóban van törlesztenivalónk, ez biztosan meg fogja határozni a szombati bajnokit, ugyanakkor az Orosháza is biztosan motiváltan érkezik majd hozzánk, ráadásul jó emlékkel az egymás elleni ütközetet tekintve. Nem lesz egyszerű dolgunk, mivel ellenfelünk edzője nagyon tudatosan készíti fel csapatát éppen aktuális feladatára, más kérdés, hogy ez ránk is igaz. A héten is több videózás szerepelt a programban, ez alapján igyekszünk kijavítani a korábbi hibákat. Szeretnénk másik arcunkat mutatni, mint a bajnokság harmadik fordulójában, és egyúttal bebizonyítani, hogy mi vagyunk a jobb csapat, az orosházi fiaskó pedig csak egy botlás volt.

– Mit gondolsz, minek kell történnie ahhoz, hogy még egyszer ne alakuljon olyan rosszul az orosháziak ellen, mint a bajnokság harmadik fordulójában?

– Alapvetően két dolgot tartok fontosnak. Az biztos, hogy sokkal jobban oda kell figyelnünk a helyzetkihasználásra, mert Orosházán nagyon sok ziccert kihagytunk. Sajnos ez utána is elég sok mérkőzésen jellemző volt ránk, szóval ezzel most már tényleg kezdeni kell valamit. A másik dolog a védekezés. Ha jól emlékszem, az első félidőben még jól működött a hátsó alakzatunk, a másodikban viszont nem, szóval most sokkal stabilabbnak kell lenni a saját kapunk előtt is.

– Azt is érdemes megemlíteni, hogy 2021-ben utoljára játszhattok hazai közönség előtt. Ilyenkor kell azt mondani, hogy még idén utoljára mindent ki kell tenni a pályára?

– Valami ilyesmit, azzal a helyesbítéssel, hogy jövő héten is lesz még egy meccsünk, szóval valamennyi erőt arra a találkozóra is kell hagynunk. Fontos számunkra a hazai pálya, érthetően jobban is szeretünk a Leányka úton szerepelni, ez a mi igazi otthonunk. Emellett szeretnénk szépen búcsúzni közönségünktől, ezért is mondom azt, hogy az év végi fáradság ellenére most még mindenkinek elő kell vennie az utolsó tartalékait, mert utána már tényleg nincs sok hátra, és jöhet a várva várt pihenő.


 

Emlékeztető:

NB I/B, kelet, 10. forduló
Eszterházy SC – Csepel DSE 26-20

A 12. forduló mérkőzése:
Eszterházy SC (2.) – Oxxo Energy Orosházi NKC (3.)
Eger, Eszterházy-csarnok, december 4., szombat, 18.00.

 

 

Fenyves Balázs, 2021.12.02.
(FOTO: Szepesi Áron, Szántó György)