Csomós Anna: hat hónap

A február elején súlyosan megsérült utánpótlás korú játékosunk sikeres műtéten esett át, azóta pedig elkezdte hosszúnak ígérkező felépülését.


 

Amikor a balszerencsét emlegetjük, akkor klubunk sportolói közül alighanem Csomós Anna nyújtaná a legmagasabbra a kezét. A november második felében az Eszterházy SC ifjúsági csapatának egyik mérkőzésén serülést szenvedő játékosra alaposan rájárt a rúd az elmúlt időszakban.

Kezdjük ott, hogy az említett utánpótlás meccsen az egyik térd oldalszalagja nyúlt meg olyannyira, hogy az esetet másfél hónapos kényszerpihenő követte. Január elején aztán ismét edzésre jelentkezett a felnőtt együttesnél is kerettag fiatal, de a foglalkozások során kiderült, még mindig nem volt az igazi az a láb. Aztán elérkeztünk ahhoz a február eleji edzéshez, amire azóta sem szívesen gondol vissza senki, aki látta, mit történt. – Nem volt kellemes, hiszen egy rossz mozdulat következményeként, egyszerűen összecsuklott a lábam – emlékezett vissza az esetre Csomós Anna.

– Már akkor érezhető volt, hogy nagy lesz a baj. Meg is csinálták az MRI-vizsgálatot, ami megmutatta, hogy a keresztszalaggal és porccal is probléma van. Március 6-án aztán Tatán Berkes professzor megoperált, amit én úgy ítéltem meg, hogy elég gyors volt és szerencsére komplikációmentes. Két nappal a műtét után már haza is mehettem, és azóta is otthonomban tartózkodom a családommal.

Csomós Panka így egy hosszú időszak elébe néz, hiszen tudjuk jól, térdműtét után sokáig tart a visszatérés. Hogy mi történt a műtét óta, hogyan telnek a napok a nem is olyan régi műtétet követően, és miként éli meg az ifjú titán a világjárvány miatt bevezetett intézkedéseket, természetesen ezeket is mind megkérdeztük.

– A műtét első hetében kizárólag a kórházban megmutatott gyógytornát csinálhattam – folytatta a májusban tizennyolcadik életévét betöltő kézilabdás. – Ez az időszak elég nehéz volt, pláne, hogy az operáció utáni napon még elég komoly fájdalmaim voltak. Utána már csillapodott ez az érzés, és most is egész jól vagyok, függetlenül attól, hogy most egy ilyenkor szokásos, minimum féléves kihagyás vár rám. Március elején műtöttek, viszont mostantól kezdhetek majd el mozogni. A gyógytorna fontos részét képezi majd a rehabilitációmnak, de a biciklizésre is komoly hangsúlyt tervezek fektetni. Egyelőre nagyon nem is tudtam volna iskolába menni jelenlegi állapotomban, ezért a kialakult helyzet miatti távoktatásnak köszönhetően, legalább nem maradok le a többiektől. Amiért viszont nem mehetünk el otthonról, a gyógytorna is nehezebbé válik. Ettől függetlenül igyekszem türelmes lenni, és mindent megtenni annak érdekében, hogy rendben menjen a rehabilitációm, de az biztos, hogy most el kell telnie nem is kicsi időnek, hogy újra kézilabdázhassak.

 

 

Fenyves Balázs, 2020.03.25.