Jó erőben

Immáron második szezonja, hogy Varga Imre felel felnőtt csapatunk erőnlétéért. Most őt, és az általa végzett munkát ismerhetjük meg kicsit jobban.


 

– A legtöbben úgy ismernek téged az egyetemen, mint az EKE-Eger-KOK kosárlabdacsapatának játékosát, csakhogy tavaly óta már nem csak a palánkok alatt mozogsz egyre otthonosabban az Eszterházy-csarnokban…

– Így igaz, az egész közös történet egyébként ott kezdődött, hogy az egyik edzésünk előtt Rutka Péter odajött hozzám, és kifejtette, hogy mivel elég sok munka van a lányoknál, ezért szükség lenne a segítségre – ecsetelte honlapunknak az Eszterházy SC erőnléti edzője, Varga Imre, hogyan is került a klubhoz. – Már kezdetben is sok dologról beszélgettünk, mert nem csak az első osztályú mérkőzések előtt, és után volt sok feladat, hanem a hétköznapokban, az erőfejlesztés terén is. Így indult minden, hogy egyáltalán lenne-e kedvem együtt dolgozni a lányokkal, a stábbal, és én akkor egy jó lehetőségnek tartottam a kosárlabda mellett, hiszen egy teljesen más fajta szerepkört kellett itt betöltenem.

– Kezdetben tehát még leginkább a háttér-, vagy inkább szervezőmunkából vetted ki a részed?

– Nem csak erről volt szó. Tulajdonképpen már a legelejétől tudtuk mind, hogy mivel én sok energiát fektetek a kondicionális felkészítésre, ezért ezen a vonalon is segíteni tudok majd. Igazság szerint, erről szól az életem, a funkcionális edzésről, súlyzóval, TRX-szel, ez pedig beleillik a lányok felkészítésébe. Miután Debre Viktor is egyetértett ezzel az iránnyal, elkezdődött a közös munka, és azóta én is felelek a megfelelő erőnlétért, a kondicionális állapotért.

– Ahogyan említettük, második szezonja, hogy te töltöd be az erőnléti edző posztját klubon belül, mik a tapasztalatok?

– Teljesen jó tapasztalataim vannak a lányokkal kapcsolatosan. Az elején az alapokról kezdtük a közös munkát, amikor idekerültem, rögtön csináltam egy felmérést, pár olyan edzést, amelyből kiderült, hogy milyen szinten vannak a játékosok. Ezek után kezdtünk el egy nehezebb munkát, ami igazából látszatra is mostanra kezd beérni. Látszik, hogy tavalyhoz képest sokat fejlődtek a játékosok, különböző feladatokat már sokkal könnyebben végeznek el, ráadásul nagyobb súlyokkal. Idén is ezt az irányvonalat szeretném folytatni. Természetesen a kézilabdatudás a legfontosabb, de sokkal könnyebb ezen a vonalon is előrébb lépni, hogyha a játékosok egy jó fizikális alappal rendelkeznek.

– Képzettségedet illetően, mit lehet tudni rólad?

– Én már testnevelő-edző szakon diplomát szereztem az Eszterházy Károly Egyetemen, tehát edzői végzettséggel rendelkezem, és ezt fogom még kiegészíteni. Léteznek különböző speciális képzések, amelyek kimondottan ehhez a területhez kapcsolódnak. Ilyen például a kézilabda erőnléti edző tanfolyam, amit a Magyar Kézilabda Szövetség szervez. Én mindenképpen ebben az irányban szeretnék továbblépni, nem pedig a kosárlabdában, mert sokkal több lehetőséget látok ennél a sportágnál az országban.

– A közös munka hogyan néz ki a szakmai stábbal? Rögtön szabad kezet kaptál, vagy azért gyakoriak az egyeztetések?

– Alapvetően szabad kezem van, de mégis mindent megbeszélünk. Azt gondolom, hogy Debre Viktornak van egy határozott irányelve, alapelve, amihez mindig tartja magát, és ehhez én is mindig tartom magam. Ő a főnök, ő fogja megmondani, hogy mit szeretne elérni a csapattal. Mindig van egy edzésterv, én pedig ehhez állítom elő az én dolgaimat, attól is függően, hogy mikor vannak a foglalkozások, mérkőzések. Az a munka, ami a konditeremben folyik, abba nem szól bele a stáb más tagja, de ettől még mindig konzultálunk.

– Plusz a sérült játékosok rehabilitációja is hozzád tartozik…

– Igen, bár nyilvánvalóan jobb lenne, ha ezzel nem kellene foglalkozni, és egyáltalán nem lennének sérültjeink. A sérülteket illetően azt gondolom, hogy a kihagyás okán mindenkinek van lemaradása. Próbálok okosan edzeni ezekkel a játékosokkal, legalábbis nem az a célom, hogy kint üljenek a padon, amíg nem dolgozhatnak rendesen. Próbáljuk megtartani a formájukat, illetve az aktuális játékosnak a gyengeségeit, amennyiben lehet, szeretnénk tovább fejleszteni. Tavaly ugyebár Kuti Betti hosszas rehabilitáció jelentett komoly kihívást, idén pedig Petrovics Gerdáé, hiszen mindketten komoly műtéten estek át. Azt is el kell mondanom, hogy jó együtt dolgozni a lányokkal, mert, amit kérek tőlük, azt mindig megcsinálják, és becsületesen elvégzik az előírt gyakorlatokat, ez pedig elengedhetetlen a visszatérés, illetve a megfelelő kézilabda teljesítmény elérésében is.

 

 

Fenyves Balázs, 2019.09.08.