Az őszi mínusz tízes, balmazújvárosi vereség után abszolút benne volt a csoda, végül azonban „csak” hét góllal nyert harmadosztályú serdülőcsapatunk.
Ritka esetben fordul elő, hogy egyes utánpótlás mérkőzések beszámolójának formáját illetően eltérünk a megszokott megjelenési formától. Ritkán, olykor azonban olyan napok, és olyan meccsek következnek, amelyek sorsdöntőek egy-egy szezon során, vagy egy-egy csapat életében.
Így volt ezzel az Eszterházy SC harmadosztályú serdülő együttese, szerdán kora délután ugyanis alighanem a bajnoki cím sorsásról döntő összecsapáson léphetett pályára, méghozzá saját otthonában. Amikor ezeket a sorokat írjuk, cseppet sem túlzunk, hiszen a nagy rivális Balmazújvárosi LKSE-vel együttesen, a fordulóig lejátszott huszonnégy mérkőzésen huszonhárom győztes meccsről tudunk beszámolni, és mindkét gárda esetében messze ötszáz lőtt gólról.
Az az egy szem vereség a mieink neve mellett szerepelt, amiért ugyanis ősszel a két csapat első rangadóján az akkori házigazda tudott nyerni, értelem szerint, lépéselőnybe került. Nem is akármilyenbe, hiszen a szeptember végi összecsapáson 36-26-os végeredmény született, az eddigiek alapján, feltételezve pedig azt, hogy a két csapat legfeljebb egymás ellen veszít pontot, túlzottan nagynak tűnt ez a hátrány.
Szerda délután mégis megpróbálták a lehetetlent Harsányi Kálmán tanítványai, akik ugyan az első tíz percben kicsit még pontatlanuk játszottak, ám a szünetig fokozatosan egyre jobb teljesítményt nyújtva, plusz kettes előnnyel fordulhattak. Ekkor igazából még reálisan nézve, nem nagyon foglalkoztunk az összetettbeli különbséggel, mert szoros csata folyt a pályán.
Szünet után azonban még jobb szellemben jöttek ki a lányok a pályára, és egészen nagyszerű kézilabdával szórakoztatták lelkes közönségüket. Élmény volt látni, hogy ez a serdülő korosztály mennyire együtt él a játékkal, hogy védekezésben mennyi megállító faulttal igyekeznek teljesen elbizonytalanítani az ellenfelet, és, hogy elől ellentmondást nem tűrő módon törekednek az újabb és újabb gólokra.
Mindennek eredményeként már plusz nyolc találatnál is jártunk, és teljesen komolyan ott lógott a levegőben, hogy a visszavágón is összejöjjön a kétszámjegyű differencia. Nyilvánvalóan, amikor nagyon közel kerültek ehhez a lányok, olykor-olykor megremegtek a kezek, de hát ki ne értené ezt tizenéveseknél, egy (mondjuk ki) bajnoki címről döntő találkozón!
Az igazi katarzis, többek között az imént sorolt dolgok miatt is elmaradt. A meccs egyébként teljesen simán alakult, mégis óriási volt a feszültség a már említett különbség ürügyén, és ez mind a pályán, mind a kispadokon, és a lelátón is érezhető volt. A végeredményben hétgólos győzelem szerepel, ám, hogy miért nem alakult ki ennél nagyobb differencia, azt sok oldalról lehetne vizsgálni. Ismerve Harsányi Kálmán utánpótlásedző fanatizmusát, játékosaiért való kiállását, és maximális odaadását, biztosak lehetünk benne, hogy elsősorban a kihagyott ziccereket, vagy hétmétereseket, a védekezési, és technikai hibákat fogja kiemelni, amelyekből nem csak tanulni lehet, de tanulni is kell. A lányok bizonyosan hallgatni fognak mesterükre, megfogadják tanácsait, és igyekeznek azokon javítani a folytatásban. Kár azonban, hogy mások nem veszik észre a hibákat, nem tanulnak azokból, és persze, nincsenek következmények ezekért, mert ilyenkor van az, hogy egy fantasztikus kézilabdát bemutató tinédzsercsapat még egy hétgólos győzelemnek sem tud igazán örülni a serdülő harmadosztályban…
Mestermérleg:
Harsányi Kálmán: – Nagyon jól sikerült a felkészülésünk, aki kijött a mérkőzésre, az láthatta, ahogy minden mást is. A lányok kilencven százalékban tartották magukat ahhoz, amit előzetesen elterveztünk és megbeszéltünk, fantasztikusan védekeztek. Szerettünk volna a helyzeteinkkel jobban élni, de nagyjából ennyit tudok mondani, ami rajtunk, vagy az ellenfélen múlott. Rendkívül jó meccset játszottunk, borzasztóan akartunk és minden tőlünk telhetőt megtettünk. A lányok a végsőkig küzdöttek, nem adták fel, pedig tudták, rendkívül nehéz a helyzetünk. Ez a hozzáállás és akarás, valamint a játék és a csapat iránti elképesztő szenvedély teszi őket nagybetűs bajnokká. Tök mindegy, hányadikok leszünk a tabellán, mert rettentő büszke vagyok rájuk.
A mérkőzés jegyzőkönyve:
Serdülő U17-es bajnokság, III. osztály, C-csoport, 13. forduló
Eszterházy SC – Balmazújvárosi LKSE 30-23 (14-12)
Eger, Eszterházy-csarnok, 50 néző.
V.: Kránitz A, Paulovics Zs.
ESC: Kalcsó L. – Soltó J. 5, Tóth Sz. 5, Barta Zs. 4, Kiss E., Viszokai 7, Kocsmár O. 9. Cs.: Sebők F. – Kun L., Nagy K., Bartók R. Lukács L.
Edző: Harsányi Kálmán.
Hétméteresek: 6/3. ill. 4/2.
Kiállítások (kétperces): 12 perc, ill. 4 perc.
Az eredmény alakulása: 6. perc: 4-5, 12. p.: 6-8, 18. p.: 8-10, 24. p.: 10-11, 36. p.: 17-13, 42. p.: 19-15, 48. p.: 23-17, 54. p.: 26-20.
A 13. forduló további eredményei:
Miskolci VSC – Sárospataki USI 46-12
Hajdúböszörményi TE – Salgótarjáni SKC
Mezőkövesdi KC – Kazincbarcikai KSE
Nyíradony VVTK – Újfehértő-Kállósemjén SzSE
Villányász Füzesabonyi SC – Balkányi ISE
Fenyves Balázs, 2023.02.23.
(FOTO: Szepesi Áron)