U11-es edzőtábor

Bóta Marianna csapata hasznos egy hetet töltött közösen a felkészülés jegyében.


 

A közelmúltban már hírt adtunk róla, hogy Molnár Nikolett serdülő együttese egri felkészülési tornát nyert meg, emellett azonban természetesen az Eszterházy SC többi utánpótlás csapata is szorgosan készül az előttünk álló 2019/2020-as szezonra.

Alábbiakban az U11-es társaság edzőtáborába nyerhetünk egy kis betekintést. – Azzal kezdeném, hogy sajnos a csapatból a lányok nagy része a testnevelés órán sem kapta meg a megfelelő terhelést, és erre az edzéseken sem volt mindig elég idő a technikai lemaradások pótlása miatt – nyitotta szavait az Eszterházy SC U11-es gárdájának trénere, Bóta Marianna.

– Az edzőtábor fő célja az volt, hogy az év közben megtanult technikai elemeket begyakoroljuk, kialakítsuk a játék közbeni társkapcsolatokat, illetve a csapategységet megerősítsük. Erre kiválóan szolgáltak a délelőtti erőnléti, és futóedzések. A nyáriszünet vége felé gyenge fizikai erőnléttel és állóképességgel indultunk neki az edzőtábornak. Mivel a mérkőzéseink már nagy teremben lesznek, ezért is volt erre szükség. A délelőtti futóedzések alkalmával három-négy kilométer futás volt a feladat különböző szakaszokban, sajnos ugyanakkor voltak, akik ötszáz métert sem tudtak lefutni egyszerre. Ami örömömre szolgált, hogy az edzőtábor végére ez már mindenkinek sikerült. A futások közötti pihenőszakaszban a test többi izomzatát erősítettük. Délután a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium tornatermében technikai elemeket, játékos ügyességfejlesztő feladatokat, küzdő játékokat gyakoroltunk. Az edzések jó hangulatban teltek, nem volt veszekedés a lányok között. A csapategység megerősödését jelezte az a tény is, hogy egy-egy küzdelemnél, ütközésnél a lányok segítették a másikat. Ha bárki is elesett, odafigyeltek egymásra.

A két edzés között az Érsekkertben vidám játék jellemezte a csapatot, majd az ebéd után csendespihenő alatt a tornateremben voltak, akik aludtak, és olyanok is, akik halkan beszélgetve várták a délutáni edzést. Szerdán délelőtt a futóedzés helyett az uszodába mentünk egy kis „lazításra”. Sajnos a kilenc főből mindössze két lány tudott rendesen úszni, így a többieknek siklást és bójával végzett feladatokat, illetve kar-, és lábtempót oktattam. Úszni nem tanultak meg, de a víz lazító jellege jót tett a lányoknak. Az edzőtábori munkát sikeresnek találom, pláne, hogy én is jobban megismerhettem a játékosaimat, hiszen reggeltől délutánig velük voltam, ami mind pedagógiailag, mind edzésmódszertanilag is előbbre viszi a munkámat, ezáltal pedig biztosan sikeresebb lesz az együttműködésünk.

 

 

Fenyves Balázs, 2019.09.06.