Új arcok: Kozma Tünde

Az otthon melegéből is „kirepülő” hálóőr nem sokat gondolkodott a magasabb szintet jelentő klubváltásról.


 

– Négy év hajdúnánási szereplés után szántad rá magad a váltásra, így jogosan merül fel a kérdés, mi vett rá erre?

– Igazság szerint, már régebb óta foglalkoztatott a váltás gondolata, eddig azonban nem jött olyan impulzus, ami miatt úgy döntöttem volna, hogy eligazoljak – magyarázta az Eszterházy SC nyáron érkező hálóőre, Kozma Tünde. – Elég monotonnak éreztem már negyedik éve ugyanazt csinálni, és mivel mindenképpen magasabb szintben gondolkoztam, pont jókor futott be az egri megkeresés. Úgy gondoltam, élnem kell ezzel a lehetőséggel, amit azóta is jó döntésnek érzek.

– Ráadásul, amikor eldöntötted, hogy Egerbe jössz, akkor még nem lehetett tudni, hogy előző klubod kiesik, és a harmadosztályban folytatja, vagyis tényleg jól választottál. És arról még nem is beszéltünk, hogy tavasszal az NB I is erősen benne volt új állomáshelyeden…

– Igen, tényleg sokáig úgy állt, hogy ebből még élvonal is lehet, szorítottam is a lányoknak, hogy jöjjön össze a második hely, az utolsó meccset a helyszínen is tekintettem meg. Sajnáltam, hogy végül így alakult, már csak magam miatt is, mert nagyon jó lehetőségnek tartottam volna, hogyha a váltás után rögtön első osztályba kerülök. Az elmúlt évek során egyébként sem gondoltam rá, hogy visszatérhetek ilyen közegbe, most ugyanakkor olyan helyre kerültem, ahol ismét komoly célokért dolgozhatok.

– Említetted az első osztályra vonatkozó közeget. Hogyan alakult korábbi pályafutásod ilyen szempontból?

– Debreceni származású játékosként a DVSC-ben nevelkedtem, amikor pedig kiöregedtem az utánpótlás évekből, utána kerültem Hajdúnánásra. A Lokinál még a különböző korosztályos csapatoknál első osztályban szerepeltem, ezért is gondoltam azt, hogy szeretnék felnőtt szinten is eljutni idáig. Előző klubom az NB I/B középmezőnyébe tartozott, nem tudtunk ott lenni az élmezőnyben, hogy esetlegesen a feljutásért versenyezzünk, ezzel szemben az Eger mindig is ott kopogtat az ajtón. Ezért is váltottam, úgy érzem, itt a magasabb célok belőlem is kihozhatják a maximumot.

– Magánéletet tekintve, milyen érzésekkel repültél ki először az otthon melegéből?

– Habár négy évet Hajdúnánáson szerepeltem, de ettől még Debrecenben éltem a családommal, szóval valóban ez az első olyan klubváltásom, amikor költözök is. Megmondom őszintén, már nagyon vártam, hogy eljöjjön ez a pillanat, mert tényleg rendkívül monotonnak éreztem az életemet. Otthon laktam, folyamatosan ingáztam Hajdúnánás és Debrecen között, ezért is mondom azt, hogy jó végre az új impulzus. Persze, az újtól kicsit féltem is, mert Egerben egyedül élek albérletben, lakótárs nélkül, viszont itt lakom a csarnok közelében, szóval kényelmi szempontból is sokkal jobban jártam. A családomat illetően, anyukámat, és a húgomat viselte meg leginkább, hogy eljöttem otthonról, utóbbit azért is, mert vele együtt kézilabdáztam az elmúlt időszakban. Most már úgy érzem, kezdik megszokni a helyzetet, de folyton visszavárnak, szépen lassan azonban úgyis rendben lesz ez is.

– Milyennek érezted az első négy egri hetedet?

– Kiválóak a körülmények, minden adott ahhoz, hogy jó teljesítményt tudjunk nyújtani, és csakis a kézilabdára fókuszálhassunk. Egytől egyik nagyon odafigyelnek a játékosokra, bármilyen kis sérülés van, rögtön segítenek. A lányok is befogadtak, bár még kicsit keresem a helyemet a csapatban. Mindenki aranyos volt, nem erről van szó, csak még mindig nem telt el sok idő, és ezek szerint, nekem egy kicsit hosszabb ez a folyamat.

– Beszéljünk a kézilabdáról is! Rögtön az első nyári edzőmeccsen berúgtad azt a bizonyos ajtót, mert az NB I-es Budaörs otthonában három hétméterest is hárítottál. Kell ennél jobban bemutatkozni?

– Azért azt túlzás lenne kijelenteni, hogy teljesen elégedett voltam magammal, első meccshez képest mégis jónak tartom a szereplésemet. Jól éreztem magam, pláne, hogy így tudtam beszállni a játékba. Ez ugyanakkor még semmit nem jelent, az első edzőmeccsünk volt, bízom benne, a folytatásban is legalább ilyen teljesítményre leszek képes.

– Milyen célokat támasztottál magad, illetve az új együttesed elé?

– Magammal kezdve, tisztában vagyok vele, hogy már tavaly is Nagy Évi volt a kezdő kapus, de én úgy látom, hogy ma már nem is feltétlenül az a fontos, hogy ki kezd, csak a jó teljesítmény. Amikor a pályára küldenek, akkor kell jól teljesítenem. Amennyiben csereként kapok lehetőséget, én annak is örülni fogok, bízom benne, helyt tudok állni, és hasznára leszek a csapatnak. Őszintén remélem, hogy nagy esélyünk lesz a feljutásra, igaz tisztában vagyunk vele, hogy nagyon nehéz bajnokság vár ránk, sok meccsel, és az NB I-ből kieső, minimum két erős ellenféllel. Lesz esélyünk, hogy eléjük a céljainkat, ehhez viszont most még sokat kell dolgoznunk.

 

 

Fenyves Balázs, 2022.08.05.
(FOTO: Szepesi Áron)